Alapszabályzat - Vasvári

A VASVÁRI PÁL POLGÁRI EGYESÜLET
MÓDOSÍTOTT, EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA

Külön íven jegyzett tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. rendelkezései alapján az alábbiak szerint állapítják meg a Vasvári Pál Polgári Egyesület alapszabályát:

I.  Az Egyesület adatai

1.1. Az Egyesület neve:                       Vasvári Pál Polgári Egyesület

1.2. Az Egyesület székhelye:               1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A

1.3. Az Egyesület működési területe:   több országra kiterjedő, nemzetközi

II.  Az Egyesület célja és feladatai

2.1. Az Egyesület célja:
 Vasvári Pál és a Márciusi Ifjak emlékének és szellemiségének ápolása    
 Pestszentlőrinc és Pestszentimre polgárainak összefogásával a közösségi szellem erősítése

2.2. Az Egyesület céljait az anyagi lehetőségein belül különösen a következő feladatokkal kívánja megvalósítani:
 Vasvári Pál életének és munkásságának megismertetése, elsősorban az ifjúság körében (kiadványok, iskolai vetélkedők, rendezvények);
 együttműködés a fenti célokat elfogadó és támogató hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel;
 a Kárpát-medencei magyarság – elsősorban gyermekek és fiatalok – közötti kapcsolat erősítése (találkozók és táborok szervezése, kirándulások, családok közti kapcsolatfelvétel elősegítése);
 Pestszentlőrinc és Pestszentimre polgárai részére a lehetőség megteremtése a közösségi együttlétre (rendezvények, bel- és külföldi kirándulások szervezése).

2.3. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

2.4. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében, azokat nem veszélyeztetve, a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

2.5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.6. Az Egyesület Vasvári Díj néven díjat alapít az Egyesület érdekében kifejtett áldozatos társadalmi munkásság, az Egyesület elismertségéért, eredményességéért végzett kiemelkedő tevékenység, illetve Vasvári Pál emléke, tevékenysége és szellemisége ápolásának elismerésére. Évente maximum két díj kerül kiosztásra. A díjazottak személyére vonatkozó javaslatot az Elnökség készíti elő és az Egyesület Társelnökei terjesztik jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé. A díj az Egyesület közgyűlésén vagy más kiemelkedő rendezvényén kerül átadásra.

III. Az Egyesület tagsága

3.1. Jelen alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés az Elnökség határozatával jön létre.
Az Egyesület tagjai:
rendes
pártoló
tiszteletbeli tagok

3.2. Az Egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, akinek felvételét az Egyesület két tagja javasolja (ajánlás), aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
A leendő tag belépési szándékát az Elnökségnek írásban jelenti be. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

3.3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
 részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal a határozatok meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
 felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
 választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire azzal, hogy a 18. életévüket el nem érő tagok csak az életkorúknak megfelelő, tehát képviseleti joggal nem járó tisztségre választhatók;
 indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
 betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
 a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

3.4. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, akinek felvételét az Egyesület két tagja javasolja (ajánlás), aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését.
A pártoló tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel dönt.
A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén és a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3.5. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki az Egyesületnek különleges és kiemelkedő szolgálatot tett, illetve Vasvári Pál személyének megismertetésében és szellemiségének ápolásában kiemelkedőt alkotott.
A tiszteletbeli tagságra az Egyesület bármely tagja írásban tehet javaslatot, erről az Közgyűlés minősített, kétharmados szótöbbséggel dönt. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén és a Közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.

3.6. Az Elnökség az Egyesület valamennyi tagjáról nyilvántartást vezet, és tagjait tagsági igazolvánnyal látja el.

3.7. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

3.8. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, Fegyelmi Szabályzatát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni.

3.9. A tagsági viszony megszűnik:
 a tag halálával, ill. a jogi személy tag megszűnésével;
 a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
 a tag kilépésével;
 a tag kizárásával.

3.10. Az Elnökség tagjai többségének egybehangzó szavazatával kizárhatja a tagot az Egyesület sorából, ha
 a tag az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, az egyesület működését, céljainak elérését akadályozza,

Az Elnökség a kizárási eljárásról a tagot legkésőbb a kizárást tárgyaló ülés megtartása előtt 8 nappal írásban értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy milyen okból indul a tag ellen eljárás, az Elnökség kizárást tárgyaló ülésének helyét, időpontját, valamint a tag figyelmeztetését, hogy az értesítéstől számított 5 napon belül az elnökséghez írásbeli védekezést nyújthat be, azonban annak elmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
A tagot az Elnökség a kizárást tárgyaló ülésre köteles meghívni, és lehetőséget biztosítani számára, hogy ott személyesen is előadja védekezését, álláspontját kifejthesse.

Az Elnökség az eljárásban hozott határozatot, annak meghozatalától számított 8 napon belül írásban közli az eljárás alá vont taggal.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az Elnökség határozatával szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Közgyűlés a kizárásról a szavazásra jogosult tagok 2/3-os többségével határoz. A Közgyűlés határozatát a kizárt tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

3.11. Amennyiben az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.
Az egyesületi tagság feltétele, hogy a tag éves tagdíjfizetési kötelezettségének, legkésőbb az elnökség felszólítását követő 30 napon belül eleget tegyen. Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, akinek tagsági jogviszonyát – az elnökség eredménytelen fizetési felszólítása után – a közgyűlés felmondta és letelt a 30 napos felmondási határidő.

A felmondási eljárásban biztosítani kell az érintett tagnak, hogy a felmondási határozat meghozatala előtt védekezését előadhassa.
A tagsági jogviszonyt felmondó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
A tagsági jogviszonyt felmondó határozatnak tartalmaznia kell a felmondás okait. A felmondási határozatot igazolható módon, ajánlott tértivevényes levél útján kell közölni az érintett taggal.

3.12. Az éves tagsági díjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

A tagdíj a tagfelvételt követő hónap első napjától esedékes. Az éves tagdíj a belépés évében a hátralévő időszakra arányosan kerül megállapításra. A tagdíjat egy összegben kell megfizetni, készpénzben vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással, legkésőbb a következő év március 31. napjáig.
A pártoló tag vagyoni hozzájárulása évi 10.000,- Ft – azaz tízezer Forint, amely összeget készpénzben vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással kell megfizetni, a tagfelvétellel egyidejűleg, legkésőbb a felvételt követő hónap utolsó napjáig.


IV.  Az Egyesület szervezete

4.1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
Felügyelő Bizottság

4.2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a az egyesület nevét és székhelyét. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.3. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot és helyet is, amikor/ahol az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Tájékoztatást kell adni a közgyűlési meghívóban a tagoknak arról is, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz az eredeti napirend vonatkozásában.

4.4. Ha a megismételt Közgyűlést nem az eredeti Közgyűlés napján tartja az Egyesület, úgy a megismételt Közgyűlésre újabb meghívót kell küldeni. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokkal hívható össze.

4.5. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az egyik Társelnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

4.6. A Közgyűlést össze kell hívni:
 ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt;
 ha az Elnökség több mint fele kivált a testületből;
 ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
 ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli;
 az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
 az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
 az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

4.7. A Közgyűlés összehívása a Társelnökök feladata.

4.8. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van.

4.9. A Közgyűlés üléseit az egyik Társelnök vezeti. A Társelnökök a Közgyűlés levezetésével más tagot is megbízhatnak, akit a Közgyűlés választ meg. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a Közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két tag hitelesít. A közgyűlési tisztviselőket a határozatképesség után választja meg a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a jelen lévő tagok közül.

4.10. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
 az Egyesület megalakulásának, megszűnésének, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
 az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat elfogadása és módosítása;
 az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
 tagdíj mértékének megállapítása;
 éves pénzügyi beszámoló elfogadása
 az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
 az éves program megvitatása és elfogadása;
 a költségvetés fő összegeiről és az egyesületi tevékenység fő irányairól való döntés;
 döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal;
 tisztségviselők megválasztása és visszahívása.

A Közgyűlés visszahívhatja a tisztségviselőt:

a) ha a tisztségviselő vétkes bármely, az Egyesület tevékenységével kapcsolatos vagy azt érintő súlyos mulasztásban vagy szándékos jogellenes cselekedetben;  
b) ha a tisztségviselő súlyosan vagy figyelmeztetést követően ismételten megszegi, vagy nem tartja be az Alapszabály vagy a Fegyelmi Szabályzat bármely rendelkezését;
c) ha jogerős bírósági ítélet állapítja meg a tisztségviselő büntetőjogi felelősségét bűncselekmény elkövetése miatt.

A tisztségviselő számára visszahívása előtt lehetőséget kell biztosítani védekezésének előterjesztésére.

4.11. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni, amíg a határozatot a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

4.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a Közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozatok meghozatalát követően az egyik Társelnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a Közgyűlés előtt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4.13. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Jelöltet a jelenlévő tagok állíthatnak. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

4.14. A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

4.15. A Társelnökök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatják állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket is.

4.16. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az Elnökséget az egyik Társelnök írásban (levél vagy elektronikus levél) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség tagjai az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek. Az írásos meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, valamint az ülés tervezett napirendjét és/vagy témáit. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Társelnökök 8 napon belül nem intézkednek az összehívásról, úgy a kezdeményező tag, vagy tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azon tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül bármely tag részt vehet. A külön meghívottak részére a tanácskozási jogot az Elnökség megszavazhatja.

4.17. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.18. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül több mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni.
Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökségi tagok több mint fele jelen van.

4.19. Az Elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők felkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

4.20. A héttagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: két Társelnök és öt Elnökségi tag.

4.21. Az Elnökségben betöltött tagság a Közgyűlés általi – indokolással ellátott - visszahívás esetén túl megszűnik a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új tagot választ. Az időközben választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő tagok mandátumával egyező időpontig szól.
A fentieken túl megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, valamint a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

4.22. Az Elnökség feladata és hatásköre:
 tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
 a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
 az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
 az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
 az Egyesület törvényes, az Alapszabályban foglaltaknak megfelelő működésének biztosítása,
 a Társelnökök éves beszámolójának elfogadása;
 személyzeti munka irányítása;
 tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
 az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
 minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

V. Az Egyesület tisztségviselői

5.1. Az Egyesület Társelnökei

5.2. Az Egyesület Társelnökeit öt éves időtartamra a Közgyűlés választja, akik tevékenységükről a Közgyűlésnek kötelesek beszámolni.  

5.3. A Társelnökök feladata és hatásköre:
 az Egyesület tevékenységének irányítása;
 a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
 a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
 kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
 irányítják az Elnökség munkáját;
 vezetik az Elnökség üléseit, gondoskodnak a jegyzőkönyvek vezetéséről;
 képviselik az Egyesületet;
 intézkednek és döntenek a hatáskörükbe utalt ügyekben;
 összehívják az Elnökség üléseit;
 irányítják az Egyesület gazdálkodását;
 utalványozási jogot gyakorolnak;
 gyakorolják a munkáltatói jogokat;
 minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Társelnökök hatáskörébe utal.

5.4. Az Egyesület Elnökségi tagjai (5 fő)
Segítik a Társelnökök munkáját.

5.5. Az Egyesület pénz-és vagyonkezelését, gazdálkodását, törvényes működését ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Közgyűlés által 5 évre választott Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat írásbeli nyilatkozattal vállalják. A mandátum meghosszabbítható. A tagok indokolt esetben visszahívhatók. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnököt választ.

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen jogosult:
-  külön is az Egyesület törvényes működését és gazdálkodását ellenőrizni,
- jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, Elnökségétől, tagjaitól, illetve munkavállalóitól,
-  az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni,
- a Közgyűlés ülésein szavazati és tanácskozási joggal, az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni.
- jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén az Elnökséget, illetve a Közgyűlést tájékoztatni, és annak ülése haladéktalan összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – az éves rendes Közgyűlést megelőzően - ülésezik. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, és vezeti. Az ülés összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban – a napirendi pontok megjelölésével - kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének  30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga is jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

A meghívót a Felügyelő Bizottsági tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal írásban meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével.

A Felügyelő Bizottság ülései határozatképesek, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül a Felügyelő Bizottság ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon a tagok több mint fele jelen van.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azokat a Határozatok Könyvében ugyancsak sorszámozza és nyilvántartja.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. Kötelező melléklete a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

5.6. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke

Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke elismerő cím az Egyesület érdekében kifejtett áldozatos társadalmi munkásság, az Egyesület elismertségéért, eredményességéért végzett kiemelkedő tevékenység, illetve Vasvári Pál emléke, tevékenysége és szellemisége ápolásának elismeréseként adományozható. Az erre vonatkozó javaslatot az Elnökség készíti elő és az Egyesület elnöke terjeszti jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé. A cím az adományozását követő öt naptári évig érvényes, másodszori - nem szükségszerűen folyamatos - adományozás esetén egész élettartamra szól.

Az Egyesület megválasztott Társelnökeinek leköszönésük után, érdemeik elismeréseként az Egyesület Közgyűlése az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke címet adományozhatja. Az erre vonatkozó javaslatot az Elnökség döntése alapján az Egyesület Társelnökei terjesztik jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé.

Az elismerő cím visszavonásáról – indokolt esetben – a Közgyűlés dönt.

VI. A határozatok rendje

6.1. A Közgyűlésről és az Elnökség üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

6.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:
 a megjelent szavazóképes tagok számát (az Elnökség esetében név szerint);
 a határozatképességet;
 a véglegesített napirendet;
 a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is;
 a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség esetében név szerint).

6.3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:
 a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag;
 az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Társelnökök.

6.4. A testületek határozatairól külön-külön nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve), amely tartalmazza:
 a határozat véglegesített szövegét;
 a határozathozatal időpontját;
 annak érvényességi körét, hatályát;
 a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség esetében név szerint).

6.5. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része 1-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy.hat.) vagy az Elnökség határozata (E.hat.).

6.6. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott postai küldeményként.

6.7. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen.

6.8. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül - az Egyesület székhelyén biztosítja.

6.9. Az Egyesület Társelnökei megtagadhatják az iratok meghatározott körébe való betekintést az egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá ha az adott iratokba való betekintés az egyesület érdekeit sérti.

VII. Az Egyesület képviselete

7.1. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben a Társelnökök önállóan jogosultak képviselni.

7.2. Az Egyesület bankszámlája felett a Társelnökök önállóan jogosultak rendelkezni.

VIII. Az Egyesület működése, vagyona és gazdálkodása

8.1. Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

8.2. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

8.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség állít össze, a Közgyűlés vitat meg és hagy jóvá. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

8.4. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
 tagsági díjak, amelynek összegét és befizetésének módját a Közgyűlés állapítja meg;
 magánszemélyek, jogi személyek, nem jogi személyiségű társaságok felajánlásaiból és céltámogatásaiból származó bevétel;
 az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
 rendezvény bevétel;
 hazai és külföldi pályázatok elnyeréséből származó bevétel;
 egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel.

8.5. Az Egyesület főbb kiadásai:
 oktatási és ismeretterjesztő kiadványok készítésének, terjesztésének költségei;
 az Egyesület rendezvényeivel, gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos kiadások;
 az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb költségek.

8.6. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.

8.7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

8.8. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

8.9. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

8.10.  Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.

IX.  Az Egyesület megszűnése

9.1. Jogutódlással történő megszűnés: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

9.2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

9.3 Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

X. Vegyes és záró rendelkezések

10.1. Jelen alapszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. jogi személyekre és az egyesületre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

10.2. Az egyesület alapszabályának módosítását a tagok a 2016. június 08. napján tartott közgyűlésen egyhangúlag elfogadták.
Budapest, 2016. június 08.



   .......................................                     .......................................
           Tóth Kálmán                                           Bauer Ferenc
     az Egyesület Társelnöke                         az Egyesület Társelnöke




Előttünk, mint tanúk előtt:  

……………………………………………..                  …………………………………………..
               Nagy Károly                                            Nagy Károlyné
1188 Budapest, Rákóczi u. 107/A                 1188 Budapest, Rákóczi u. 107/A
        Szig. szám: 751858 KA                                Szig. szám: 363462 TA

§

Ellenjegyzési záradék

Ellenjegyzésemmel igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen alapító okirat dőlt betűvel és vastagon szedve tartalmazza az alapító okirat változásokat.

Ellenjegyzem Budapesten, 2016. június 08. napján.   


                                                                       ……………………………...........
                                                                      dr. Gera Annamária, ügyvéd
                                                                    Gera Annamária Ügyvédi Iroda